avagy a mélygarázs magassághatárolója és a cseh sörök!

Eljött a hazautazás napja. Nem túl fitten ébredünk az elfogyasztott italok miatt, hiába, öregszünk. Bőséges reggeli után irány a közeli pláza. Beesünk az elmúlt napban rendszeresen látogatott sörözőbe. Egy kávé, egy sör, egy capuccino, még egy sör, egy sör és így tovább. BCs kolléga már jó előre ígérte, hogy visszafelé vezet, de tényleg... Reggel ránéztünk és tudtuk, hogy ebből már a héten nem lesz vezetés, tekintve, hogy vasárnap van. Hozta magával a kis alkoholszondáját, tuti, ami fix. Nem mutat sokat, mi az a 0,6 ezrelék...Ő, ennek szellemében kér is egy kis Jagert, nehogy a sofőrködés árnyéka egy pillanatig is rávetüljön. A pincér sokatmondóan megkérdezi, na és a slivovicák...? A kedves Mama hogy van? Na jó, nekem hozz egyet. Fűű, én is kérek egyet. B.sszátok meg legyen három...! A pincér nem röhög (hangosan). Amikor elémrakja az amúgy minden tekintetben kifogástalan italt, hangosan felfohászkodom az éghez, hogy ezt most miért?! Nem lehetek ennyire hülye! De! Mi a búbánatért kértem?! Ennél már csak az jobb, amikor leküldöm... Csapassuk széjjel, kiskolléga! Átsétálunk az Albert szupermarketbe, irány a sörpult! Fogjuk a fejünket és nem a macskajajtól. Pl. egy üveg Staropramen 87 forint, plusz üveg! Bevásárlókocsit szegezz! Pénztárcát élesíts! A vásárlóknak és a személyzetnek szerzünk egy kellemes délelőttöt, egy csapat spicces magyar vasárnap délelőtt viszi magával a sörrészleget! Többen leplezetten és leplezetlenül mosolyognak rajtunk. Annyi sört veszünk, ami egy háromnapos lakodalomra elég lenne. Bepakolunk az autóba. Befelé jövet még figyelnünk kellett a magassághatárolót, az ujjamat nem raktam volna az autó és a vasrúd közé, kifelé menet ez a veszély nem fenyeget, a sok nemes nedű, ugye... A hűtőtáska is tele, indulhatunk. Persze utolér minket az ilyenkor elkerülhetelen, 30 kilométerenként kell megállni, egészségügyi célból. Lassan haladunk. Mondom is a többieknek, este hoki VB-döntő, ha nem érünk haza időben, engem akár ott is hagyhatnak valami kocsmában, én élőben nézem a meccset! Pedig még volt egy halvány terv is, hogy visszafelé beugrunk Brno-ba, a Cerna Hora sörgyárba vételezés céljából és ha már ott vagyunk, ugye... De nem állunk meg, csak elrobogunk a város mellett. Az időt további sörök fogyasztásával és filmnézéssel ütjük el, így viszonylag eseménytelem út után érünk Magyarországra. Az első benzinkútnál újabb megálló, a hűtőtáska is kifogyott már, meg ugye azok az elkínzott vesék... Az autóban legkevesebb 15 láda sör, de nincs hideg, így vásárolni vagyunk kénytelenek. Az Albertban egy üveg Budvar 110 forint volt, ugyanez a kúton, dobozos kiszerelésben 650. Hadd ne mondjak semmit a kassza fölé kiakasztott kaszáról, dehát, úrnak születni kell, a paraszt meg csak úgy terem, tehát vásárolunk! Hazaérünk. Kipakoljuk a csomagokat és az italneműt. Búcsúzkodás. Este a csehek nyernek az oroszok ellen a VB- döntőben! Hogy mi ezt miért nem tudtuk a Vencel- téren nézni???!!!