Aludtam rá egyet, most sem sokkal jobb, de most már máshogy látom a dolgokat. Kiestünk, ami nagyon fájdalmas, de ez még nem a világ vége, hanem a jövő kezdete. Ezt a csapatot, a mi CSAPATUNKAT együtt kell tartani. Ezért a csapatért már régen nem csak Fehérváron rajonganak, hanem szereztünk mi már itt barátokat Siófokról, Dunaújvárosból, Budapestről, jönnek ide meccset nézni Jászberényből, Kaposvárról, Miskolcról, jönnek a „Székely Gyerekek” és jönnek Bécsből is, csak az mindig veszélyes, mert itt még a csapból is pálinka folyik… Induljunk meg már az első napon bérletet venni az új szezonra, Csicsó bá’folytassa töretlenül munkáját, Kevin bácsi idén is hozzon egy Ryan Tábornokot, lássuk még jópár meccsen primadonnáskodni Palkót, Sofi még a Volánban szaggassa az ellen hálóját, láthassuk, ahogy Godó nullszögből néz, néz, csak néz befelé, aztán a kapus máris szedheti ki a ketrecből a pakkot, lássuk Árpit, hogy a hátán a védővel csak befordul a kapu elé, lássuk Benk Andrist, ahogy bontja az ellenfél bekkjeit, lásuk Sille „Apót”, ahogy unott arccal Föld körüli pályára állítja a szemtelenkedő csatárt, lássuk Ádámot, amint röpköd egyik sarokból a másikig, lássuk Sikit úgy megindulni az előrebuliból, hogy csak úgy lobog a haja, lássuk Magót, ahogy az ellenfél vérét szívja, lássuk Juraj sallangmentes, pontos játékát, lássuk „Nincselveszettkorong” Chad őrült korcsolyázását és még folytathatnám… Lássuk a közvetítőállásban Ákost, amint üvölt, mint a vadsakál, hallhassuk Szandra hangját, amint kiabálja: „- Úúúúúristeeeen!” Edina, Szani és Laci adják a ritmust továbbra is és egyszercsak a sarki MOL- kúton is hallja a kutas, ahogy robban a csarnok és zeng a „Még, még, még, ennyi nem elég!” És ezekért a fiúkért érdemes felülni a buszra, ahol Julcsi eligazít minket a teendőkről és már bontja is a dobozt a fejedelmi lompossal, ahol Benővel egy bolhabokányit bepálinkázva végigröhögünk többszáz kilométert, hallhatjuk Raont, amint megtartja Akadémiai székfoglalóját a legutóbbi meccsről, ahol Zita Tokit magasztalja, lássuk,ahogy Jegib előveszi a 40 szelet rántotthúst, miután megkapja Drukker60-tól, hogy „ülj már le te buzi!”, ahogy a csehek néznek, amikor Dodival kipakoljuk az Albert teljes sörkészletét, ahol Rita nem győz szabadkozni, hogy már ne kínáljuk több kajával- piával, mert már nem bírja tovább, és hogy a buszon lévő étel- és italneműkből lazán össze lehetne rakni egy spontán gasztrofesztivát, arról nem is beszélve, hogy ami szesz a buszon van, az egy minősített esete a jövedéki kihágásnak! És megyünk az újabb győzelmek felé!
Szóljon a "Támadááás... Háborúúúú"
Mert ez a CSAPAT a mi CSAPATUNK!!!
